Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János

Kmetty János (1889-1975)

Életrajz

festő
Miskolc, 1889. december 23. - Budapest, 1975. november 16.

Mesterei: Kassán Halász-Hradil Elemér, Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc szabadiskolájában, majd Ferenczy Károlynál tanult. 1911: Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. A Képzőművészek Új Társasága alapító tagja, elnöke, 1911-1912 között a kecskeméti, majd 1924-ben és 1929-1931 között a Nagybányai Művésztelepen dolgozott. A 30-as évektől egyre gyakrabban járt Szentendrére, 1945-től a szentendrei művésztelep tagja, 1946-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, a festő tanszék vezetője 1969-ig. 1960-ban a Fényes Adolf terembeli kiállítása után a bemutatott alkotásokat Miskolc és Pécs múzeumának adományozta. Hagyatéki anyaga 1976-ban kerül a Szentendrei Múzeumhoz. 1981-ben nyílt meg állandó kiállítása Szentendrén. 1946: a Szinyei Társaság díja; 1949: Kossuth-díj; 1959: érdemes művész; 1965: kiváló művész; 1969: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1974: a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének II. fokozata. Korai képeit még impresszionisztikus felfogás jellemzi. Mint ahogy önéletrajzában írta, az impresszionizmuson, majd Cézanne megértésén keresztül jutott el a kubizmusig. A magyar művészetben az első kubisztikus művek egyik alkotója. A fordulatot az 1911-es párizsi útja eredményezte, ahol Cézanne, Picasso és a kubisták művészetét, valamint a Louvre klasszikusait tanulmányozta. Ettől az időtől kezdve foglalkozott a kép motívumának geometrikus síkokra és alakzatokra való bontásával, majd újraszerkesztésével (Önarckép almával, 1912). Ugyanakkor hidegkék háttér elé állított robusztus, egy- vagy kétalakos férfi és női aktok ábrázolásával kutatott újabb képépítési metódust, amelyben a fény-árnyék hatás is szerepet játszik, ami számos tízes évekbeli festményén fontos kompozicionális eszköz maradt (Nő pohárral). A kecskeméti művésztelepen megismerkedett a nagybányai neósok képeivel. A kecskeméti tájképeiből áradó panteisztikus hangvétel sokalakos, köztük biblikus kompozícióin is érződik (Hegyi beszéd, Mennybemenetel stb.). A reneszánsz szigorú kompozícióit idéző festmények az idealizált jövő, a megépíthetőnek hitt új, tökéletes világ megfogalmazásai. A tárgyi világ elemei a tiszta egyensúly kifejezésének eszközeivé válnak; tájképei, csendéletei, önarcképei megszerkesztett rendbe illeszkednek. Önarcképei a jövőt építő, tudatos cselekvéseket végző embertípust jelképezik. Ezeken az eszméken keresztül került kapcsolatba Kassák Lajos és a köréje csoportosuló aktivisták körével, kiállításaikon szerepel. ~t a Tanácsköztársaság belső emigrációba kényszerítette. 1920-ban kiadott rézkarcmappája azonban új felfogást közvetít: a patetikus hangvétel helyett a szubjektívebb ábrázolásmód válik jellemzővé. Egyik alapító tagja az akkori magyar képzőművészeti életben a progresszív törekvéseket képviselő, az 1924-ben alapított Képzőművészek Új Társaságának, amelynek később alelnöke lett, majd a Szocialista Képzőművészek Csoportjához társult. 1927-ben újra Párizsban járt, ahol tudatosabban tanulmányozta példaképeit. A tárgyi világ analízisét, geometrikus rend szerinti újraalakítását példázzák síkban tartott csendéletei, nagybányai utcaképei. A képépítés eszközei a látvány analízise során született síkok, színek és a látvány fontosabb motívumai, amelyeket a kép rejtett szerkezete tesz hangsúlyossá. Színvilága kivilágosodik, megélénkül. A 30-as évektől kezdve egyre több időt töltött Szentendrén, ahol expresszionisztikus szín- és ecsetkezelésű, atmoszferikus hatású képeket festett. Szentendre válik témájává mind gyakrabban könnyű akvarelljeinek, olajfestményeinek. A képek szerkezeti vázát hangsúlyozó kompozíciót a lágyabb körvonalak, finomabb pasztellszínek teszik oldottá. Hamarosan azonban felhagyott a lágyabb stílussal, visszatért a szigorúbb, kubisztikus formákhoz, tárgyait pedig széles fekete kontúrokkal övezte. 1945 után a Magyar Művészeti Tanács tagjaként aktív közéleti szerepet vállalt, hitt a társadalmi fejlődésben. Ezt példázza az 50-es évek új témája: munkásokat ábrázolt gyári környezetben munka vagy pillanatnyi pihenő közben. Az építő, a munkások, a festő, az anya mint a társadalom aktív és nélkülözhetetlen szereplői kerültek középpontba a 60-as évek kékes színnel átfogott, hosszúra nyújtott kompozícióinál. A kompozíciót kontúrral jelzett rombusz alakú, illetve romboid síkokra bontotta. A figurák mögött vertikális és horizontális metszésekkel megrajzolt szentendrei házak és háztetők láthatók. Utolsó alkotói korszakában üvegablakokat és nonfiguratív üvegkompozíciókat készített különböző színű üvegdarabokat és gombokat üveglapra ragasztva vagy betonba illesztve. Festett üvegablakai az ólomkeretes üvegablakokat imitálják: a festményeiről ismert romboid alakú síkok fekete kontúrjai az ólomsíneket idézik fel. Egész életét szigorú etikai tartás jellemezte, önéletrajzi és művészetelméleti írásai a korszak fontos dokumentumai.

Egyéni kiállítások
1922  Belvedere, Budapest [Csorba Gézával
1929  Tamás Galéria, Budapest [Vilt Tiborral]
1931  Tamás Galéria, Budapest [Csorba Gézával] (kat.)
1937  Fränkel Szalon, Budapest
1960  Fényes Adolf Terem, Budapest - Kmetty képei és rajzai, Janus Pannonius Múzeum, Pécs
1962  Miskolcnak adományozott képei, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1976  Művésztelepi Galéria, Szentendre (emlékkiállítás) (kat. bev. - Mucsi A.)
1977  Műcsarnok, Budapest - Herman Ottó Múzeum, Miskolc - Kecskeméti Képtár, Kecskemét (kat.) - Magyar Kultúra Háza, Berlin (kat.)
1978  Magyar Kultúra Háza, Prága (emlékkiállítás)
1981  Kmetty Múzeum megnyitása, Szentendre (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások
1924-1943 Képzőművészek Új Társasága kiállításai, Nemzeti Szalon, Budapest
1940  A magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest
1942  Magyar akvarellek, Tamás Galéria, Budapest
1943  Magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest
1945  A Szocialista és Munkás Képzőművészek tavaszi kiállítása, Művészeti és Kereskedelmi Intézet - A Szociáldemokrata Párt Képzőművészeinek Társasága és meghívott művészek, volt Ernst Múzeum, Budapest- Az első Szabad Nemzeti Kiállítás, régi Műcsarnok, Budapest
1946  A magyar képzőművészetért Mozgalom I. Művészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest - Magyar művészek festményei és szobrai, Alkotás Művészház, Budapest - Szentendre Város Újjáépítési kiállítása, Szentendrei Városháza
1947  Képzőművészetünk a felszabadulás óta, Fővárosi Képtár, Budapest - Második szabad Nemzeti Kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest
1948  Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest - A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest
1949  Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Szépművészeti Múzeum, Budapest
1955  6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1956  A szentendrei művésztelep jubiláris kiállítása, 1926-1956, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1957  Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest
1959  7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960  Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 8. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1961  Szentendrén élő festőművészek kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1963, 1970, 1971  Pest megyei tárlatok, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1962  XXXI. Velencei Biennálé, Velence - 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest - Dunakanyar a képzőművészetben, Ferenczy Múzeum, Szentendre - Esztergom - Tata
1964  Szentendrei művészet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1965  10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1966  Szentendrei festészet, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom - Új szerzemények, Csók Képtár, Székesfehérvár
1967  Új szerzemények a szentendrei Ferenczy Múzeum gyűjteményében - Szentendrei festők, Salamon-torony, Visegrád - Ferenczy Múzeum, Szentendre
1968  A szentendrei festészet 40 éve, Ferenczy Múzeum, Szentendre - 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1969  A huszadik század magyar művészete. Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár - A szentendrei művésztelep tárlata, Déri Múzeum, Debrecen
1972  A régi művésztelep emlékkiállítása, Művésztelepi Galéria, Szentendre
1975  Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1976  Szentendrei Művészet 1976, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest - Képek, szobrok 30 év magyar művészetéből, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest
1977  A huszadik század magyar művészete. A szentendrei művészet 50 éve, Ferenczy Múzeum, Szentendre - Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1979  A szentendrei régi művésztelep jubileumi kiállítása. 1929-1979, Szentendrei Képtár, Szentendre Kortárs magyar művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár
1980 Szentendrei Képzőművészek kiállítása, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1981-1982  Szentendrei állandó kiállítás IV. rendezés, Szentendrei Képtár, Szentendre
1982  Szentendre művészete, Balatoni Múzeum, Keszthely
1983  Szentendrei festészet, Hatvani Galéria, Hatvan
1988  A szentendrei Régi Művésztelep jubileumi kiállítása. A szentendrei Művésztelep hatvan éve 1928-1988, Szentendrei Képtár, Szentendre Művésztelepi Galéria, Szentendre
1994-1995  Szentendrei művészet 1926-1935 között, Szentendrei Képtár, Szentendre
1996  Nagybánya művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Művek közgyűjteményekben
- Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
- Dobó István Múzeum, Eger
- Fővárosi Képtár, Budapest
- Herman Ottó Múzeum, Miskolc
- Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
- Janus Pannonius Múzeum, Pécs
- Katona József Múzeum, Kecskemét
- Művelődési Minisztérium, Budapest
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
- Ferenczy Múzeum, Szentendre, Thury Gy. Múzeum, Nagykanizsa, Tihanyi Múzeum, Tihany.

Irodalom
- Pogány Ö. G.: ~, Tér és forma, 1947/9.
- Kovalovszky M.-Kovács P.: ~ képei és rajzai, Művészet, 1960/ 9.
- Kiss S.: ~ művészete, Művészet, 1965/5.
- Hárs É.: ~ művei a Janus Pannonius Múzeumban, Janus Pannonius Múzeum évkönyve, XVII-XVIII. 1972-1973)
~: Festő voltam és vagyok (bev. tan.: Kovalovszky M., Budapest, 1976)
~: Művészetelméleti feljegyzések, közreadja: Szabó J., Ars Hungarica, 1977/1-2, 1978/1.
- Ury I.: ~, Budapest, 1979.

Lexikális referencia

Magyar: MFGA:316, ML:II/653
Külföldi: Benezit:6/249, Thieme-Becker:XX/557, Vollmer:3/68